Benne a szeretet szállott le a földre
Őbenne az Isten ígéje megjelent
Ő világítá meg e mostani jelent.
Eljött hogy lelkünket megmentse, megtartsa
Számára nem volt hely, hová fejét hajtsa.
Itt ezen a földön érettünk fáradott
Hogy a tékozlót, aki eltávozott
A tévelygő lelket a bünbe megkeresse
Ki magába szállott Istenhez vezesse
Hogy a bünös embert Attya megáldhassa
De neki nem volt hely, hová fejét hajtsa.
Tanitványaiért buzgón imádkozott
Szenvedő betegnek gyógybalzsamot hozott
A poklos meggyógyult, ki hozzá kiáltott
A hozzá jövő vak mentében már látott
Sok megtisztult lélek Istent magasztalta
És neki nem volt hely, hova fejét hajtsa.
Nálla a bünös menekvést talált
Isteni szavával legyőzte a halált
Akit megkötötzve fektettek kősírba
Egyetlen szavával új életre hívta
Ifjút visszaadta, hogy édesanyját tartsa
De őneki nem volt hely, hova fejét lehajtsa.
Bús tanitványai Jézus köré gyülnek
Hű mesterük mellett szomorkodva ülnek
János a tanítvány mestere keblére
Lehajtja fejét szerető szívére
Jézus szeretettel tekint a bús arcra
Csak Őneki nem volt hely, hova fejét lehajtsa.
Lélek drága lélek hallgass a szavára
Engedd hogy igéjét a szívedbe írja
Engedd, míg nem késő hogy hozzád mehessen
Engedd, hogy szívedbe lakhelyet keressen.
Engedd, hogy még itt élsz megmosson szent vére
Hogy lehajthasd fejed egykor TE az Ő keblére.
Hogy a tékozlót, aki eltávozott
A tévelygő lelket a bünbe megkeresse
Ki magába szállott Istenhez vezesse
Hogy a bünös embert Attya megáldhassa
De neki nem volt hely, hová fejét hajtsa.
Tanitványaiért buzgón imádkozott
Szenvedő betegnek gyógybalzsamot hozott
A poklos meggyógyult, ki hozzá kiáltott
A hozzá jövő vak mentében már látott
Sok megtisztult lélek Istent magasztalta
És neki nem volt hely, hova fejét hajtsa.
Nálla a bünös menekvést talált
Isteni szavával legyőzte a halált
Akit megkötötzve fektettek kősírba
Egyetlen szavával új életre hívta
Ifjút visszaadta, hogy édesanyját tartsa
De őneki nem volt hely, hova fejét lehajtsa.
Bús tanitványai Jézus köré gyülnek
Hű mesterük mellett szomorkodva ülnek
János a tanítvány mestere keblére
Lehajtja fejét szerető szívére
Jézus szeretettel tekint a bús arcra
Csak Őneki nem volt hely, hova fejét lehajtsa.
Lélek drága lélek hallgass a szavára
Engedd hogy igéjét a szívedbe írja
Engedd, míg nem késő hogy hozzád mehessen
Engedd, hogy szívedbe lakhelyet keressen.
Engedd, hogy még itt élsz megmosson szent vére
Hogy lehajthasd fejed egykor TE az Ő keblére.